Hazudik a gyerek?

Minden szülő halálra rémül, amikor azt veszi észre, hogy a gyereke lódít. Ilyenkor már az első hazugságszériáknál azt találgatjuk: kire ütött ez a gyerek? Mert ránk biztosan nem! A mi családunkban nem divat a hazudozás… Valóban?

Általában azt tartjuk, aki nem az igazságot állítja, az hazudik. Persze van némi különbség egy 3-4 éves meséje – hogy az oviból hazafelé, puszta kézzel tett ártalmatlanná egy vérszomjas sárkányt –, és egy 12-13 éves tette közt, amikor eltitkolja/letagadja a beírását. Ha a pszichológia oldaláról vizsgáljuk a dolgot, akkor az előbbi nem hazugság, a második pedig az.

Konfabuláció

A 3-4 éves gyerek konfabulál, vagyis a valóság és a fantázia síkját még nem tudja élesen elhatárolni egymástól. Ez a gyermeki fejlődés azon szakasza, amikor a mesék és vágyak világa természetesen mosódik össze. A kisóvodás keveset tapasztalt még a világból, sok mindent nem ért a működéséből, számára a valós világ is sokszor tűnik olyannak, ahol minden megeshet. De ha lehetséges, hogy a papa elutazott, mégis ott van a számítógép képernyőjén, és hozzá beszél, miért ne lehetne egy lific este az ágya alatt? Ezekben a fantasztikus elbeszélésekben nem arra kell figyelnünk, mennyire képtelen a történet, hanem arra, milyen vágyak húzódnak meg mögöttük. Fenti példánkban egy félénk kisfiú hősies vágyainak kivetülését kell meglátnunk.

Mit tegyen a szülő?

Ilyen esetben nem kell hosszasan magyarázni a kicsinek, hogy ő nem győzhetett le egy vérszomjas fenevadat, vagy hogy lificek márpedig nem laknak az ágya alatt. A fantasztikus elbeszélések miatt hazudósnak nevezni, megbüntetni vagy megszégyeníteni pedig tilos a gyereket. Ezzel megölnénk fantáziavilágát, megaláznánk, vágyait elfogadhatatlanoknak bélyegeznénk. Inkább arra érdemes figyelnünk, milyen vágyakozás vagy félelem húzódik meg mögöttük.

Miért hazudik a gyerek?

A nagyobb (4-6 éves gyerek) általában azért, hogy valamilyen szabályszegést elleplezzen, ezzel elkerülje a büntetést. Hogy magára terelje a felnőttek figyelmét, vagy hogy elismerjék az osztálytársai. De az is lehet, hogy megtanulja tőlünk: a svindlizés hasznos és sikeres stratégia. (Te sohasem hazudsz a gyerek előtt? Nem mondtad le a gyereked füle hallatára a barátnőd látogatását fejfájásra hivatkozva, miközben csak nem volt kedved vendégeskedni? Vagy nem arra tanítod a gyerekedet, hogy ujjongjon minden ajándéknak akkor is, ha valójában nagyon csalódott miatta?)

A jó memóriájú gyerekek könnyebben lódítanak

Egy kísérletben 5-6 éveseket vizsgáltak. A kutatók azt találták, a legügyesebben hazudók verbális memóriája nagyon jó, míg a komplexebb vizuális emlékezőtehetséggel rendelkezőknek nehezükre esett elhazudni a valóságot. A tudósok abban látták ennek okát, hogy a hihető fedősztori gyors összerakásához sok verbális infóra kell emlékezni, itt a térbeli-vizuális emlékezőtehetségben erősek könnyebben elvéreznek.

Hogyan kezeljük a gyerek hazugságait?

1. Ne alakítsunk ki otthon túlzottan merev normarendszert, de legyenek egyértelmű elvárások.
2. A hazugságot szankcionáljuk, és viseltessük a következményét (de adjunk lehetőséget a korrigálásra).
3. Fel se merüljön a testi fenyítés, és semmiképp se tituláljuk hazudósnak a gyereket.
4. Biztosítsuk őt a szeretetünkről még akkor is, ha lebukik, és szankcionáljuk.
5. Mondjuk el neki, hogy lódításaival elveszítheti a társai bizalmát.
6. Ne csak azt éreztessük vele, hogy hazudni csúnya dolog, hanem azt is, hogy az igazmondás érték.
7. Teremtsünk otthon olyan légkört, amelyben sem nekünk, sem a gyereknek nem kell hazudnia.